Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nyitóoldal

 
SZÉKELYVAJA
1332-ben jelentkezik először oklevélben, mégpedig a pápai tizedjegyzékben. (Beke: Az erd. egyházmegye. 171.; Orbán: Székelyföld. IV. 38., 3. jegyz.) 1479-ben Waja (Barabás: SZOKL. VIII. 172.) formában írják. Az 1567. évi regestrumban Vajia 9 kapuval szerepel. (Orbán: i.m. IV. 3
1332-ben plébániatemploma van, papja, Gergely ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint 4 régi banálist fizet, 1334-ben 4 dénárt, 1335-ben 2 banálist. (Beke: i.h.; Orbán: i.h.)
1484-ben plébánosa András. (SZOKL. I. 243.)
A templom mostani átalakított formájában is román kori emlékeket őriz: a szentély apszisa félkörű, melynek kezdetleges dongaboltozatát lebontották. Köríves diadalíve is hasonló sorsra jutott. Egykori köríves ablakait kiszélesítették. (Entz G. in:. Erdélyi Múzeum. 1943. 218.) Hajója részben későbbi újítással bővült. Erre utal gótikus jegyeit hordó torony alatti kapuja. Timpanonjában féldombormű nyomai láthatók. Szemöldökkövén az 1442-es dátum volt bevésve. Ez eltűnt, de Benkő még látta.
Az egész templom terméskőből épült.
A templom hátsó részén a mészréteg alól durva fekete és téglaszín falfestés nyomai kerültek felszínre. (Orbán: i.m. IV. 39.; Kovács: Magyar ref templomok. II. 684.)
Egy 1680. évi vallomás faharanglábról ad hírt. Kőtornyát 1820-ban építik. (Balogh J.: Magyar fatornyok. 173.)
A hagyomány a templom alatti kriptáról tud.
1497-ből származó harangját 1856-ban újraöntötték, de régi feliratának betűit megőrizték: „O Rex glorie veni cum pace 1497.“ Balogh Jolán szerint ezekben tűnik fel az első reneszánsz betűtípus. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 338.)
Arany kelyhe a XIV. századból való. (Kovács: i.m. II. 684.).
Egy 1608. évi vallomás szerint az egyház „ezüst marháját” (kincsét) Segesvárt adják el negyedfélszáz forintért. A katolikus korból származó kegytárgyak lehettek, amelyeket a református templomban már nem használhattak. (Ref. Névkönyv. 1903. XLIV.)
A templom fedelének javításakor egy 1604-ből dátumozott cserepet találtak, a cserép alján sugarak közé rajzolt kereszttel. (Benkő K.: Marosszék. 166.).
A templomot régi temető veszi körül.
Középkori lakói mind katolikusok voltak, a reformáció után meg reformátusok, a templommal együtt. 1608-ban már református vizitáció van.
A helynevek XVI–XVII. századi lakóiról vallanak: Aj, Aj pataka, Bánya, Szégh teke, Compó, Csárna völgye, Csárna magyarosa, Csárnaoldal, Csárna pataka, Csék pataka, Kened-tó, Nyáras széle, Péter keresztje, Szék vápája, Szopa hegye, Tanorok, Törvényfa, Véckéremenő (SZOKL. VI. 411.), Szilkerék, Süllyedék, Véte pataka, Nyáros, Mester, Büdös kút, Bálvány, Belvány, Kékhegy, Képhegy, Capa, Kalangyos, Cég, Bánya pataka, Nyáros. (Orbán: i.m. IV. 39, 40.; Benkő K.: i.h.)
A Képhegy névhez az a hagyomány fűződik, hogy ott a katolikus korban szerzetesek által épített kápolna vagy kálvária állott. (Orbán: i.m. IV. 40.)

  

 

a rohamtanfolyamról

2011.05.18. 07:28 :: PintérTamás

Egy tábori lap nyomában

Noszvaji nagyapjától származó egyetlen Nagy Háború idején készült családi emlékét blogunk egyik olvasója, Magyar Vilmos őrizte meg és bocsátotta a rendelkezésemre. A fotólappal kapcsolatos beszélgetéseink során még néhány személyes adatot és családi emlékezetszilánkot is felidézett a számomra, amelyekből egy különleges élettörténet részleteit ismerhettem meg. Hozzájárulásával a blog olvasóival is megoszthatom közös nyomozásunk eredményét.

Rohamtanfolyamon résztvevőket ábrázoló fotólap Rohamtanfolyamon résztvevőket ábrázoló fotólap

A fenti fotólapot a kép jobb oldalán álló baka, Pataki Gyula küldte 1917. június 26-án Székelyvajáról haza szülőfalujába, az akkor a Borsod vármegye mezőkövesdi járásához tartozó Noszvaj faluba.

Pataki Gyula 1898. január 15-én született Noszvajon. A lap tanúsága szerint - a faluból származók többségéhez hasonlóan őt is - Miskolcra, a 10. honvéd gyalogezredbe sorozták. A harcoló alakulatok utánpótlásaként a gyalogezredek XXIX. menetzászlóaljait 1917 tavaszán küldték ki a hadszíntérre. A miskolci 10-es honvédek ekkor a román fronton voltak és a 39. gyaloghadosztály kötelékébe tartoztak. A fotólap alapján ebben az időszakban Pataki Gyulát és a képen látható társait rohamcsapat kiképzésre vezényelték. A lapon keresztben olvasható „M. Kir. 39. honvéd gyaloghadosztály kiképzési csoport parancsnokság” kék színű bélyegzőlenyomat is ezt erősíti meg. Érdekesség még, hogy a kiképzés helye, Székelyvaja a cenzúra által kék-piros színű ceruzával kisatírozásra került, de ettől még olvasható maradt.

A fotólap írott oldala A fotólap írott oldala

A fotólap szövegének átirata:

Feladó: Pataki Gyula
10. [honvéd gyalogezred] XXIX/2. M[enet]sz[áza]d
Hadtápposta 265

T. cz. özv. Elek Istvánné asszonynak
Noszvaj
u.[tolsó] p.[osta] Bogács
Borsod megye

1917. június 26-án
Rohamtanfolyamon 1917. május 28-tól június 19-ig Székelyvaján Maros-Torda m[egye].
Állósor jobbról: Linkecs András Egerszólát, Bárány József Miskolcz, Halász Sándor őrvezető, Hejőcsaba ……… Harsányi György Pozsony, Balogh Mihály Nyírvaja, Petrényi György Verpelét.
Tisztelettel: Pataki Gyula

Magyar Vilmos hallomáson alapuló emlékei szerint a lap címzettje a küldő nevelőanyja volt. Pataki Gyula végül a háborúból szerencsésen hazakerült, azonban az átélt borzalmak, a gyilkolás és a fronton szerzett sebesülése rendkívül súlyos lelki traumát okoztak a számára.

Pataki Gyula sebesülési kartonja a bécsi Kriegsarhivumból Pataki Gyula sebesülési kartonja a bécsi Kriegsarhivumból, amelynek tanúsága szerint a jobb kezét átlőtték

Hazatérve megfogadta, hogy nem fog fegyvert többé a kezébe, s hamarosan csatlakozott Jehova tanúinak követői közé is. Az élete végéig egyszerű földműves ember később a környék jehovistáinak vallási vezetője lett. Meggyőződése mellett a második világháború idején is kitartott, amiért munkaszolgálatra osztották be, sőt később Nagykanizsára internálták. Innen is szerencsésen haza került. A második világháború idején átélt közös megpróbáltatások alatt barátjává lett Vieder Alfréd egri zsidó fogorvos, aki a hazatérésüket követően az egész család fogorvosa volt.

Még az első világháborút követően megnősült, s Kovács Borbálával kötött házasságából hat gyermeke született: Etelka, Eszter, Gyula, Jolán, Lídia és Olga. Az 1950-ben balesetben elhunyt fiú kivételével a lányai ma is élnek. Gyermekei nem követték a vallását, amit ő sem követelt meg tőlük. A két háború megpróbáltatásai ellenére hosszú és teljes életet élt. Egészségi és erőnléti állapotára mi sem jellemzőbb, mint hogy 1979-ben, akkor már 81 évesen a noszvaji határban a szőlő kapálásakor a 21 éves, kisportolt, épp katona unokája sem bírta tartani vele a versenyt.

Az egykor rohamkiképzésen részt vett, és a Nagy Háború emlékét a lelkében élete végéig hordozó katona 1987-ben halt meg.

 

Svájcba szobrozni 

Jósa Miklós

 

dal tilinkóra 

FŰZFASÍPPAL FÜTYÜL A KÖLTŐ -,
KIRÍVÓ TÉMÁK TÁN NINCSENEK?
KISSÉ HARSÁNY, ALIG SÜVÖLTŐ,
SARLATÁNOKNAK SEM INCSELEG.

NAGY VIRÁGOS LÉTRÁJÁN, "FENTRŐL"
LÁT MENEKÜLŐ ÁRADATRA,
ÉLŐ SZOBROK LENT ROSSZ CEMENTBŐL,
S RÁISMER VÉNRE-FIATALRA.

AZ EGYIK A DÖLYF, NAGY-MELLÉNYES,
MÁSIK EGY FÉLSZ, GÖRNYEDVE OSON,
A HARMADIK DÖRZSÖLT JELVÉNYES,
NEGYEDIKNEK MAGAM KIVONOM.

ÉLŐSZOBROK TALAPZAT NÉLKÜL,
AZ EGYIK PESTI AKAR LENNI,
A MÁSIK VONATON MENEKÜL,
S KI SVÁJCBAN SZERETNE SZOBROZNI,

REPÜLŐJEGYET VÁLT FAPADRA.
SZOBORNAK BÁRHOL, DE NEM ITTHON -
ERRŐL SZÓL SZOBORÉK VÉLT PANASZA.
S A KÖLTŐ REST, HOGY LEKACSINTSON.

NEM KESEREG A LÉTRÁN ÁLLÓ,
RÍMEKET RENDEZ, LÍRÁJA ZENG:
Ó, SEHOL MÁSHOL NEM LEHET JÓ,
CSAK A HAZA TALAPZATÁN, LENT.

 

 

 

Menüpontok

Cikkek

Augusztus 20, Szentistván ünnepe

2019.08.19

 Írta Józsa Miklós

Szentistván ünnepére

Szentistván ünnepére

meg

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Nyitóoldal | Fényképek: Árnyak

Poézis

2019.04.20

 

Vers

2019.04.19

 

Vers, ez

2019.04.19

 

Emberi gyarlóságot, társadalmi berendezkedési rendszert, társadalmi életet kritizáló versek

2017.06.16

Végzetes matematika

Amikor még remélsz, sokszor azt hiszed, hogy ...

 

Végzetes matematika (Józsa Miki, 2017.06.13 19:14)

2017.06.16

A vég messze van még, de azért üzenget
és kóstolgat tovább, meddig mehet? fent ...
 
 

Székelyvaja két varázskapuja

2017.06.08

CIKK | 

 

A székelyvajai falunapokon mutatták be Szabó Emília Székelyvaja című falumonográfiáját és László-Fábián Júlia Vidám vajai villanások című könyvét. Szabó Emília monográfiája az első ilyen mű a helységről, rendkívüli jelentőségű, mivelhogy a szerző összegyűjtötte és feldolgozta a még fellelhető írásos, valamint szóbeli emlékeket, széles körű tudományos kutatómunkát végzett irattárakban s a faluban is. E kiadvány tartalmazza az ilyenszerű könyvek valamennyi lényeges témáját, én csupáncsak néhányra térek ki. 

 

 

Álom s esős idő

2014.01.10

 

Élő nyelv   

                       Józsa Miklós

(hazugság ellen küzdő mese) 

 

Az élőnyelv egy madár

Afféle kakukk, amely
Mindig más fészkébe
Tojik nyelvtojásokat.
Pszt!
Élő nyelv alszik a tanügyben...
Álmában dolgozatokat javít.
Nos, hogy ment? kérdi gyermekségem,
s a nyelv máris búsan panaszkodik:
Jaj. Rémesek a ragozások,
Sokan fel se fogják, hogy én kérem
naponta mily sokat változok!.
Az igaz, hogy tegnap még ettem, 
de ma már kajálok, mert
én kérem egy állandó változásban
szenvedek...
Jól van, mondtam és bólógattam.
Tehát így állunk. Itt tart a müfaj...
S jön a bezárókép: kakukk fent az égen
Hazafelé szálldogál...
Fészkekbe lám, tojást pottyant, korrigàl
Kégli,  fazon, sramli...troll, meg gáz...
Nosza gyerekek kezdődhet a 
megváltoztatott nyelv tanulás :)

 

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Nyitóoldal | Hozzászólások: 4

SÓLYOM ÉS GALAMB

2012.04.26

vers 

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Nyitóoldal | Fényképek: Régi idők üzenete

MSZP-ről mindenkinek

2012.03.19

 pofátlanok hazárdjátékai

magánvélemény

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Nyitóoldal | Fényképek: Régi idők üzenete | Hozzászólások: 0

levelek

2011.01.02

 

Szokások, hiedelmek és legendák

2010.12.31

Ünnepi szokások, szertartások és hiedelmek. Legenda a Szellemtanyáról egyebek

 

Székelyvajáról

2010.12.31

Mit írnak erről az erdélyi faluról?

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Nyitóoldal | Fényképek: Régi idők üzenete | Hozzászólások: 11